...

Néha nem tudjuk a múltat egyszerűen elengedni. Máskor pedig bármit megtennénk, csak hogy elfeledjük végre...és néha valami újat tudunk meg a múltról, ami mindent megváltoztat a jelenben.

Szól a szó

Belegondoltál már abba, hogy majdnem az összes fájdalom az emberi kapcsolatokból származik? Gondolj csak bele, mekkora fájdalmat tud okozni valakinek a hiánya, hazugsága, bánata és így tovább. Nekem a kimondott szavak tudják okozni a legrosszabb érzést. A kimondatlan szavakat is gyűlölöm, de a kimondottak kimondottan kegyetlenek tudnak lenni, nem kímélnek semmit és senkit. Egy-két ilyen szó pusztításra is képes. Nem, ez nem vicc! Volt benne részem. Egy kis darabot elpusztított belőlem. Kérlek, vigyázz velük!

R.I.P.

Az idő majd mindent begyógyít, igaz?...majd begyógyítja a sebeket. De mi lesz a hegekkel? Mert a fájdalom nem tud nyomtalanul eltűnni. Az lehetetlenség. Egész életünket végig fogják kísérni az emlékek, velük együtt a mérhetetlen fájdalom. És minél idősebbek leszünk, annál több heg keletkezik a szívünkön. Egyre több és több.
Csak egy kérdést szeretnék feltenni Te nagy hatalmú Isten: Miért kell Neked a jó embereket idő előtt elvinned?
Mi megbocsájtjuk ezt- ez a legnagyobb bűnünk.

Hazugan félni

"Nem a zuhanástól félek... attól félek, amikor vége."
 (Neil Gaiman)

őszi illat

  Te is érzed az őszt a levegőben?...én ma először éreztem úgy igazán. Van egy sajátos illata és én nagyon szeretem. úgy várom, hogy az összes levél vörös-sárga virággá változzon. Olyankor lubickol a lelkem...és mit szólsz egy kis sült gesztenyéhez és egy meghitt teázáshoz? Ugye már te is várod? :)

  Bár, hiányozni fog az idei nyár. Szerintem minden egyes nyárnak van egy saját kis története. Az idei forgatókönyv nagyon tetszett, főleg egy ilyen személlyel a főszerepben...

The whole world is my native land

  Valamelyik nap olvastam egy kanadai férfi történetéről, akinek elege lett a világból és elindult egy Föld körüli sétára. 11 évig tartott az utazása. Ma reggel úton a munkába eszembe jutott, hogy milyen lenne, ha egyszer én is csak úgy hirtelen, egyik napról a másikra útnak indulnék.
  Életem egyik nagy álma, hogy sokat utazzam, megismerjem a világ egy másik arcát, mutasson magából még többet, gyönyörködtessen el, ha kell okozzon szenvedést és fájdalmat, a lényeg, hogy kalandos legyen az utam. Nem arról van szó, hogy nem szeretem a mostani életemet, épp ellenkezőleg. Csak tényleg jó lenne minden kötelezettséget és problémát magam mögött hagyni és elindulni.....csak úgy. Szerintem olyan nagy igazságtalanság lenne, ha csak azt a környezetet állna módunkban megismerni, amelyben élünk. Én szélben lobogó imazászlókat akarok megcsodálni Tibetben, elefántháton búcsúzni el a naptól Dél-Afrikában, bóklászni a tasmaniai levendulaültetvényeken, betérni egy írországi kocsmába, zöld teát inni kínaiakkal, ellátogatni a Yellowstone Nemzeti Parkba, rátalálni a szerelemre egy idegen országban, jegesmedvéket lesni az Északi-sarkvidéken, meglátogatni a Mikulásbácsit Finnországban, és még sorolhatnám.
  És megnyugtató a tudat, hogy van egy ilyen lehetőség az életemben....és nem csak az enyémben. Úgyhogy ha egyszer eltűnnék, a nagyvilágban megtaláltok :)

Dream

Kár, hogy ma korán kellett kelnem és félbe kellett szakítanom az álmodozást. Hihetetlen, hogy mennyire ki tud hatni az ember napjára és közérzetére egy jól sikerült álom.Úgyhogy ma elhagyom a realitást és nem szállok le a földre. Ennyi nekem is jár :)